Venezuela elnökének drámai elrablását a világ döbbenten figyelte: az Egyesült Államok katonai akciója során Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores egy éjszakai kommandós rajtaütésben amerikai fogságba kerültek. A művelet soha nem látott méreteket öltött: hónapokon át tartó katonai felvonulás, CIA-féle beszivárgás és logisztikai tervezés előzte meg az akciót.
Az amerikai kormányzat hivatalosan kábítószer-ellenes célokra hivatkozott a katonai jelenlét megerősítésekor, miközben egyre intenzívebb hadműveleteket hajtottak végre Venezuela olajexportja és védelmi infrastruktúrája ellen. A háttérben számos stratégiai, gazdasági és geopolitikai érdek húzódott meg, az olaj iránti vágytól egészen Kína és Oroszország befolyásának visszaszorításáig.
Kiemelt jelentőségű a titkos CIA-akció, amely informátorok segítségével pontos adatokat szerzett Maduro tartózkodási helyéről és szokásairól. A Delta Force katonái valósághű maketten gyakorolták be a támadást, amely végül a diktátor sikeres elfogásához vezetett. A művelethez példátlan méretű légierő támogatás, elektronikus hadviselés és sötétbe borult Caracas járult hozzá.
Az akció után a világ reakciója megosztott volt: egyes országok támogatásukról biztosították az Egyesült Államokat, míg mások, köztük Oroszország és Kína, élesen elítélték a történteket. Felmerül a kérdés: milyen precedenst teremt ez az akció, és milyen hosszú távú következmények várhatók a régióban és világszerte?
Az elemzés kitér további súlyos dilemmákra is, mint például az olajipar helyreállításának realitásaira, a venezuelai belpolitikai instabilitás új hullámának lehetőségére, valamint a korábbi amerikai beavatkozások történelmi párhuzamaira Latin-Amerikában. A videó végül rámutat: az ilyen katonai rajtaütések sokkal ingatagabbak lehetnek, mint amilyennek elsőre tűnnek, és az egész művelet történelmi léptékű vitákat gerjeszt a nemzetközi jog, a szuverenitás és a nagyhatalmi érdekek terén.
