A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 7 perc

Kutatási pénzek botránya az amerikai egyetemeken: per és a rendszer dilemmái

Felbolydult az amerikai tudományos világ: egy új per alapjaiban kérdőjelezi meg a kutatási támogatások elosztásának etikáját.

Izgalmas fejlemény bontakozik ki az amerikai tudományos élet kulisszái mögött: egy újabb bírósági per kerül a figyelem középpontjába, amely alapjaiban rengetheti meg a tudományos pályázati rendszert.

A történet David Relinski, az NIH volt tisztviselője és Lee Nadler, a Harvard munkatársa között zajlik. Relinski azt állítja, hogy Nadler az NIH-től kapott kutatási támogatásokat saját központja érdekei szerint hasznosította újra, sőt, ezt kollégái előtt sem titkolta. A háttérben az a rendszer áll, ahol a támogatásokhoz szükséges célkitűzéseket sokszor formálisan, a valósággal alig érintkezve fogalmazzák meg, miközben a tényleges kutatási munka jóval rugalmasabban, sőt, néha egész más irányban zajlik.

Sokan azt gondolják, hogy az efféle gyakorlat tulajdonképpen elfogadott akadémiai körökben, hiszen a jelentkezők rendszeresen szépítenek, túloznak vagy egyszerűen kitalálnak célokat pályázataikban. Ez a helyzet nemcsak az Egyesült Államokban, hanem más országokban is megfigyelhető, sőt, brit és ausztrál kutatók körében is készültek már erről anonim interjúk.

Felmerül a kérdés: hogyan lehet, hogy az NIH évekig nem vett észre ilyen súlyos eltéréseket? Vajon csak szemet hunytak felette, mert ez a fajta „rugalmas” támogatáskezelés szinte mindenki számára ismert jelenség? A videó rávilágít arra is, hogy a rendszer átalakítását célzó, különféle (például az NSF I-Corps) programok gyakran ugyanabban a körforgásba kerülnek vissza, érdemben alig változtatva a helyzeten.

Az is fontos kérdésként jelenik meg, hogy a normává vált „túlozás” vajon valódi csalásnak tekinthető-e, illetve ez hogyan befolyásolja az új kutatási ötletek átütésének esélyeit. Mindezek mellett a videó a sajtótájékozódás új lehetőségeit is bemutatja a Ground News platform segítségével.