Két szenátor kompromisszuma áttörést hozott az amerikai kriptoszabályozás terén egy majdnem egy éve tartó patthelyzetben, és ennek nyomán a vezető digitális eszközök árfolyama hirtelen emelkedett. Az események hátterében intenzív lobbizás zajlik, miközben a nagy amerikai bankok, köztük a JP Morgan, komoly összegeket mozgósítanak azért, hogy a szabályozási keretrendszert a saját érdekeik szerint formálják.
A vita kiemelt tárgya, hogy miként kezeljék a stabilcoinok hozamát: a banklobby az automatikus, passzív hozamot kockázatosnak tartja, míg a kriptoipari szereplők a jutalmakat mint gazdasági alapmodellt hangsúlyozzák. Végül egy kompromisszum született, amely különbséget tesz a passzív és a tevékenységalapú hozamok között, feloldva a jogalkotói holtpontot.
A törvénytervezet nemcsak a kriptoeszközök besorolását szabályozná újra, hanem precedenst teremtene a DeFi-fejlesztők védelmében is: a nem letéti, nyílt forráskódú fejlesztők pénzmozgási közvetítőkénti kategorizálását kizárná. Ennek célja, hogy megállítsa az amerikai kriptofejlesztők elvándorlását, és újra vonzóvá tegye az USA-t a blokklánc-innováció számára.
Jelentős piaci mozgásokat és törékeny egyensúlyokat tartalmazó 14 napos időszak előtt áll a kriptoszektor, hiszen a döntés, hogy a szenátusi bankbizottság formálisan tárgyalja-e a javaslatot május 21-ig, alapjaiban határozhatja meg az iparág jövőjét. Mindeközben a banklobby minden bevethető eszközt előhúz, hogy a törvénytervezet végső tartalmát saját érdekeinek megfelelően alakítsa.
