Az egykor fényesen induló Groupon egyedülálló üzleti modelljével gyorsan világszerte ismertté vált. Egy helyi étteremben jelentős kedvezményt kínáló akciók, közös vásárlói erővel elért árak, és néhány év alatt több tízmillió felhasználó csatlakozása mind hozzájárult ahhoz, hogy az internet egyik legizgalmasabb startupja legyen.
Különösen figyelemre méltóvá tette a céget, hogy a Google soha nem látott összeget, 6 milliárd dollárt is hajlandó lett volna fizetni érte. Az ajánlat visszautasítása után a vállalat rekordméretű befektetéseket szerzett, és mindenki lenyűgözve figyelte, mire lesznek képesek.
Az IPO – azaz a tőzsdei bevezetés – során azonban már aggasztó jelek mutatkoztak: példátlan gyorsasággal érték el a 12,7 milliárd dolláros értéket, ám működésük mögött egyre több furcsaságra derült fény. Kérdésessé vált, mennyire valósak a beszámolt bevételek, és a befektetők is gondolkodóba estek a cég hosszú távú életképességét illetően.
A marketingstratégia sem ment mindig zökkenőmentesen: egy elhibázott Super Bowl reklámkampány például heves nemzetközi felháborodást keltett, ami komoly üzleti következményekkel járt. Eközben egyre több panasz érkezett a megtévesztő hirdetések miatt, és jogi lépések is körvonalazódtak.
Majd felmerültek az első súlyosabb vádak a könyvelési módszerek kapcsán, amelyek megkérdőjelezték a sikertörténet hitelességét. Újabb problémák sora indult el, például a felhasználók lojalitásának hiánya és a kereskedők súlyos veszteségei. Mindez arra vezette a nyilvánosságot és a tech világot, hogy komoly kérdéseket tegyenek fel: vajon hosszú távon fenntartható-e egy ilyen típusú üzleti modell? Lehet-e valaha is nyereséges ilyen gyakorlatok mellett egy kuponos cég? És mik voltak azok a döntések, amelyek a kezdeti robbanásszerű siker után ilyen gyors zuhanást eredményeztek?
