Kína és Oroszország diplomáciai kapcsolatainak újabb fejezetéhez érkezünk, amikor Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalosan fogadja Vlagyimir Putyint Pekingben. A látogatás különös időzítést kapott, hiszen Donald Trump amerikai elnök néhány nappal korábban járt Kínában, így a találkozó kiemelt nemzetközi figyelmet kapott.
Az eseményen kiemelik, hogy Oroszország és Kína viszonya „példátlanul magas szintre” lépett, célként pedig a két nép jólétét és közös gazdasági fejlődését jelölik meg. Az együttműködési megállapodások sora, amelyek között az AI, az energetika és a gazdasági kapcsolatok mélyítését is megcélozzák, tükrözi azt a szándékot, hogy újabban inkább saját nemzeti valutáikban bonyolítják a kereskedelmet, csökkentve ezzel a dollár szerepét.
Elemzők szerint ezzel a találkozóval Kína és Oroszország egyfajta alternatív hatalmi pólusként kíván megjelenni a globális porondon, különös tekintettel a globális dél országaira. Felmerül a kérdés, mennyiben jelent a két ország együttműködése valódi szövetséget, vagy inkább csak praktikus tűzszünetet és érdekközösséget jelez – miközben mindkét vezető igyekszik saját térségében és globális szinten is pozíciót építeni.
A beszélgetések fókuszában a kereskedelmi kapcsolatok mellett olyan aktuális geopolitikai kérdések is állhatnak, mint az ukrajnai háború alakulása, Irán energetikai jelentősége Kína szempontjából, vagy épp az Egyesült Államok szerepe a közel-keleti térségben. Kína igyekszik finom diplomáciai egyensúlyt tartani a semlegesség és a saját stratégiai érdekei között, amit Ukrajna és más országok kritikusan kezelnek.
