Az elmúlt hónapokban Kanada és az Európai Unió egyre szorosabb kapcsolatokat keres egymással. Ezt főként az motiválja, hogy mindkét fél érdeke a jelenlegi szabályokon alapuló világrend fenntartása, amelynek hátterében az Egyesült Államok jelenlegi vezetése iránti kölcsönös szkepszis is meghúzódik.
Mark Carney, Kanada miniszterelnöke, első külföldi útján Franciaországba látogatott, és több beszédében is hangsúlyozta országa kulturális és gazdasági hasonlóságát Európával. A közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak jelentős része támogatná az EU-val való szorosabb együttműködést, sőt egyesek a teljes csatlakozást is elképzelhetőnek tartják.
Felmerülhet például vízummentes utazás a két régió között, vagy akár egy sajátos, szorosan összehangolt gazdasági partnerség létrehozása, mint amilyet más nem EU-s országok is élveznek. Tekintettel Kanada európai gyökereire és korábbi kereskedelmi megállapodásaira, több valószínűsége is van ezeknek az együttműködési modelleknek.
Ugyanakkor komoly politikai akadályok nehezítik a folyamatot. Különösen a többi uniós tagállam ellenállása és az amerikai kormány lehetséges válaszlépései jelenthetnek kihívást. A tagállamok közötti viták ugyanúgy megnehezíthetik egy átfogó megállapodás létrejöttét, mint az, hogy korábban is sokáig tartott hasonló kereskedelmi egyezmények ratifikálása.
Mindezek mellett Kanada és az EU már jelenleg is több területen működik együtt, például védelmi hitelezési programokban vagy médiaszövetségekben. A kérdés azonban továbbra is az, hogy milyen mélységűvé és milyen formájúvá alakulhat közös jövőjük, és hol húzódnak a lehetséges együttműködés határai.
