Az izraeli–Hezbollah konfliktus újabb fejezetéhez érkezett, amikor 2026 tavaszán Izrael offenzívát indított Dél-Libanonban, célul kitűzve a Litani folyóig terjedő terület elfoglalását, amely Libanon területének mintegy 10%-át teszi ki. A hadműveletek indoklása szerint Izrael tartósan el akarja távolítani a Hezbollahot az izraeli határ közeléből, létrehozva egy kiterjesztett ütközőzónát.
Az izraeli előrenyomulás példátlan lakossági kitelepítéseket váltott ki: több mint egymillió libanoni – főként a síita közösség tagjai – menekültek el otthonukból délen, a folyó két oldalán, sőt Bejrút déli elővárosaiban is. Ez a modern libanoni történelem legnagyobb belső menekülthullámát eredményezte, ami még súlyosabbá tette az ország 2019 óta húzódó gazdasági, politikai és társadalmi válságát.
Eközben Libanon új kormánya próbál harcolni a Hezbollah fegyveres önállósága ellen, de a vallási és politikai megosztottság, valamint a katonai erőviszonyok miatt mozgástere szűk. Nemcsak a pusztítás, hanem a libanoni társadalom törékeny felekezeti egyensúlyát is veszélyezteti a konfliktus: a síita lakosság tömeges belső áttelepítése félelmeket kelt a többi vallási közösségben, ami potenciálisan újabb polgárháború rémét idézi fel.
Izrael retorikájában és lépéseiben egyre inkább felsejlik a Dél-Libanonban elfoglalt területek akár végleges annektálásának lehetősége, ahogy az korábban a Golán-fennsík esetében is történt. Kérdésessé válik, hogy a frontvonalak átalakulása mennyiben befolyásolja a libanoni államiságot, a demográfiai viszonyokat, és mennyire sodorja tovább az országot a teljes összeomlás szélére. Emellett nem tisztázott, hogy Izrael végső célja csupán egy átmeneti ütközőzóna létrehozása, vagy egy tartós, esetleg jogilag is szentesített területszerzés.
A konfliktus regionális következményei mellett a videó kitér arra is, milyen történelmi és politikai előzmények vezettek a jelenlegi kiélezett helyzethez, és milyen dilemmákkal és döntéskényszerekkel néznek szembe az érintett szereplők: a libanoni kormány, a Hezbollah és Izrael vezetése. Az ENSZ és más nemzetközi szereplők is aggódnak, hogy a határok átrajzolásának gondolata tartós feszültségforrássá válhat a Közel-Keleten.
