Jelentős feszültség bontakozik ki a Hormuzi-szorosban, miután Irán Forradalmi Gárdája lefoglalt két hajót, és bejelentették, hogy egy harmadik is leállt az iráni partoknál. Ezek az események közvetlenül azután történtek, hogy az Egyesült Államok elnöke meghosszabbította a tűzszünetet Iránnal, ám továbbra sem oldotta fel az olajszállítás szempontjából kritikus szoros blokádját.
Az iráni vezetés megosztott: míg egyes politikusok diplomáciai utakat keresnek a Pakisztánban zajló tárgyalásokon, addig a katonai szárny, az IRGC, a keményvonalas álláspontot képviseli, és hajókat foglal le stratégiai jelentőségű vizeken.
Felvetődik annak kérdése, hogy mennyire tekintheti magát a nemzetközi jog szerint jogosultnak egy ország ilyen lépésekre, illetve vajon mennyiben szolgál ez alkupozícióként a közelgő tárgyalások során. Egyes vélemények szerint Irán a hajók révén próbál nyomást gyakorolni a rendezés érdekében.
Az amerikai elnök döntéseiről, valamint a Fehér Ház és az iráni politikai és katonai elit közötti taktikai játékokról is szó esik: miközben az USA különböző módokon próbálja megakadályozni a szoros használatát Teherán számára, az irániak erődemonstrációként ballisztikus rakétákat is felvonultatnak.
Nemzetközi szemmel is jelentős a helyzet, hiszen a Hormuzi-szoros zárva tartása nemcsak az érintett országokra lehet hatással, hanem szélesebb körű globális gazdasági következményekkel is járhat, ahogyan azt Kína és Európa példája is mutatja.
