2021 februárjában egy új generációs marsjáró indult útnak a vörös bolygó felé: a Perseverance. Ez a NASA által valaha küldött legfejlettebb rover elsődleges feladata, hogy múltbéli élet nyomai után kutasson a Marson.
Az ereszkedés során számos technológiai újításra van szükség: a valós idejű navigáció, az automatizált manőverek és az egyedülálló sky crane rendszer kulcsszerepet játszanak abban, hogy a rover biztonságosan landoljon. A célterület, a Jezero kráter, különösen ígéretes, mivel geológiai jelek szerint egykor folyékony víz volt jelen itt – például a kráter közepén található delták és hatalmas sziklák utalnak erre.
Korábbi marsi missziók, mint a Mariner és a Viking, döbbenetes méretű felszíni formációkat fedeztek fel, melyek valószínűleg hatalmas árvizek következményei. A Perseverance mellett egy komplex robotcsapat is dolgozik, amelyhez hozzátartozik például a Maven, amely a marsi légkör összetevőit vizsgálja, a Mars Reconnaissance Orbiter, amely részletes felszíni képeket készít, valamint az Insight, amely a bolygó belső szerkezetét kutatja marsrengések segítségével.
A Gale kráterben működő Curiosity rover történelmi jelentőségű kutatásokat végez: olyan kőzeteket és kavicsokat talált, amelyek bizonyítják, hogy a területen valaha egy nagy, édesvízi tó hullámzott. Ezek a felfedezések számos új kérdést vetnek fel a Mars múltbéli klímájáról, vízkészleteiről és a potenciális élet lehetőségéről.
A bolygó felszíne alatti víz és elillanó légkör rejtélyének megfejtése egyre közelebb visz ahhoz az izgalmas kérdéshez: mi történt a Mars egykori sűrű légkörével, és hogyan változott meg mára egy barátságtalan, száraz világgá?
