Az alkotás hátterében Junji Ito, a japán horror mangaka és H.P. Lovecraft, az amerikai író áll, akik az utóbbi évtizedekben mindketten egyre nagyobb kultuszstátuszt értek el. A videó részletesen bemutatja, hogyan váltak ezek a szerzők az inspiráció forrásaivá a nemzetközi popkultúrában, különösen a videojátékok műfajában.
Külön érdekesség, hogy Lovecraft már évtizedekkel a globális átütő sikere előtt is jelentős hatást gyakorolt a japán kultúrára, különösen a horror narratívák fejlődésére. Junji Ito munkássága pedig szintén gyakran merít ezekből a kozmikus és eldritch ihletésű elemekből, amit például az Uzumaki című mangájában és más műveiben is tetten érhetünk.
A World of Horror című videójáték különleges módon egyesíti Ito vizuális stílusát az 1-bit, Apple II-hangulatú grafikával és a Lovecraft-féle „kozmikus horror” atmoszférájával. Maga a játék egy indie fejlesztő, Panstasz, vagyis Paweł Koźmiński által készült, és a klasszikus point-and-click, választásos kalandjáték, valamint roguelike elemek keveréke. A játékosnak egy elátkozott tengerparti japán városban kell megoldania egy sor bizarr, procedurálisan generált rejtélyt, miközben a mentális, fizikai egészségét és a világ elkerülhetetlen végzetét jelző Doom-mutatót kell ügyesen egyensúlyban tartania.
A videó felveti annak kérdését is, miért olyan elterjedt ma a Lovecraft-i és Ito-féle horror hatása a játékokban, és miben más ez a fajta „disempowerment fantasy” – azaz nem hatalomról, hanem túlélésről szóló élmény, mint az átlagos videojátékokban tapasztalt jutalmazó, sikerorientált dizájn. Rámutat a World of Horror egyedi mechanikáira, például a visszavonhatatlan döntésekre, novella-szerűen összefonódó epizódokra, illetve arra, hogy a vesztés, a kudarc is tartalomként, játékélményként értelmezhető ebben a narratívában.
Végezetül a videó rámutat arra, hogy a World of Horror sikerének titka az atmoszféra, a mechanikák, az irodalmi és popkulturális utalások, valamint a vizuális stílus kivételes egysége, miközben a játék – és a videó is – további kérdéseket vet fel az RPG-k fejlődése, a horrorjáték-narratívák lehetőségei és a szerzői játékfejlesztés jövője kapcsán.
