A történet középpontjában Steven Rofrano és Seth Goldstein áll, akik eleinte csak kísérleteztek egy egészségesebb, prémium tortilla chip elkészítésével. Az ötlet abból született, hogy Rofrano megdöbbenve látta barátját silány minőségű chipset enni, és elhatározta, hogy megalkotja az általa tökéletesnek tartott változatot: adalékmentes, gyomirtószertől mentes, fűvel táplált marhából származó faggyúban sütött, tengeri sóval készült chipet.
Az első adagok még otthon készültek el, de a chip annyira sikeres lett, hogy hamarosan az Erewhon, egy neves egészséges élelmiszerlánc is felkarolta őket. Bár szinte minden gyártó visszautasította az egyedi zsiradékhasználat miatt, a két alapító saját üzemet épített New Jersey-ben, több százezer dolláros saját megtakarításukat felhasználva.
A Masa Chips mára státuszszimbólum lett a wellness-orientált amerikaiak körében, népszerűsége influencerek, hírességek révén tovább nőtt. A chips jelenleg országszerte több ezer boltban kapható, többek között a Target és a Whole Foods hálózatokban is megjelent. Bár a gyártási és alapanyagköltségek nagyon magasak, a cég folyamatosan terjeszkedik és jelentős bevételre tett szert, de a kihívások, mint a profittermelés és a tőkebevonás, továbbra is komoly kérdéseket vetnek fel.
Az is érdekes kérdés, hogy a magas árak és a prémium alapanyagok hosszú távon is fenntarthatóvá és széles körben elérhetővé teszik-e ezt a fajta snack-et, illetve a cég stratégiája hol találkozik a mainstream fogyasztói igényekkel. A történet rávilágít arra is, hogy a minőségi élelmiszer-előállítás milyen nehézségekbe ütközhet hagyományos gyártási környezetben.
