Különböző politikai és statisztikai tényezőket vizsgál meg az Economist választási előrejelző modellje, amely az amerikai kongresszusi választásokat elemzi. Az elemzés során összevetik a történelmi választási eredményeket, országos és helyi közvélemény-kutatásokat, továbbá figyelembe veszik az elnöki népszerűséget és a kampánypénzek alakulását is.
Az előrejelzés kiemeli, milyen nagy bizonytalanságot hordoznak a közvélemény-kutatások, és hogy mennyire nehéz tökéletesen pontos eredményt adni. A beszélgetés kitér arra is, hogy akár kisebb torzulások, gerrymandering vagy a jelöltek személye jelentősen befolyásolhatják a végső eredményt. Szó esik főbb államokban, például Virginiában és Floridában zajló újrarajzolásokról, valamint a szenátusi helyzet külön kihívásairól is.
Kérdések merülnek fel annak kapcsán, hogy a jelenlegi politikai környezet, a pártok közötti erőviszonyok és a potenciális „ismeretlen ismeretlenek” (váratlan események) miként változtathatják meg az előrejelzett esélyeket. Az is szóba kerül, mennyire lehet bízni ebben a modellben, illetve hogy a közelgő események mennyiben módosíthatják az esélyeket, különösen a szenátusi versenyben.
