Két évtized alatt a Tour de France versenykerékpárok radikálisan átalakultak, és szinte minden addigi elképzelés a tempó és a teljesítmény növeléséről megváltozott. Korábban a könnyű súly, keskeny gumik és hagyományos felnifékek számítottak a gyorsaság zálogának, azonban napjainkra teljesen új alapokra helyezték a kerékpárok fejlesztését.
A kerékpárok aero kialakítása, a mélyebb felnik, integrált kormányok és vázak, rejtett kábelezés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy átlagosan 20-50 wattal gyorsabbak legyenek ezek a gépek. Az öltözet és a pozicionálás is maximálisan a légellenállás csökkentését szolgálja: testhez simuló ruházat, áramvonalas sisakok és cipőhuzatok váltották fel a régi, laza mezeket.
A gumik is szélesedtek, és a tubeless technológia vált általánossá, így alacsonyabb nyomáson, jobb gördülékenységgel lehet haladni változatos burkolatokon. Bravúros fejlesztés a hidraulikus tárcsafék, amely nemcsak fékerőben fejlődött, de lehetővé tette a még szélesebb gumik alkalmazását is.
Az áttételek és a sebességváltás is forradalmi változáson ment keresztül: ma már 12 vagy akár 13 sebességes elektronikus rendszerek dominálnak, egyesek egytányéros felállással optimalizálják az áramvonalasságot. Ez együtt jár a geometria változásával: rövidebb hajtókarok, előrébb tolt nyereg, keskenyebb kormány mind azt célozza, hogy a kerekesek a lehető legagresszívebb, legnagyobb aerodinamikát biztosító pozícióba kerüljenek.
Vajon ezek a változások merre viszik tovább a kerékpársportot? Milyen új technológiák tűnnek majd fel, és mit tanulhatunk az elmúlt 20 év forradalmi fejlesztéseiből? Ezek a kérdések vezetik a történetet, miközben bemutatják, hogyan lett a Tour de France igazi technológiai labor, ahol a fejlesztések először bukkannak fel, és innen szivárognak le a mindennapi bringázásba is.
