A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 59 perc

Miért gyűjtik a központi bankok az aranyat?

A beszélgetésben a központi bankok aranyvásárlásainak valódi okait, a dollár globális szerepének átalakulását és a pénzügyi rendszer előtt álló kihívásokat járják körül.

Az interjú középpontjában a központi bankok aranyvásárlásainak mozgatórugói állnak. Jeremy Saffron professzor Barry Eichengreennel beszélget, aki a nemzetközi pénzrendszerek legismertebb szakértője. Olyan paradoxonokat tárnak fel, mint hogy bár a dollár globális szerepe lassan csökken, nem a kínai jüan vagy az euró növekszik a helyén, hanem több kisebb, stabil deviza tudott teret nyerni.

Felmerül, hogy a kínai pénzügyi piacok fejletlensége, a tőkeáramlás korlátozása és a politikai rendszer bizonytalansága is visszafogja a jüan nemzetköziesedését. Ezzel szemben az euró sem tudott előrelépni, mivel kevés a kiemelten biztonságos, euróban denominált eszköz, ráadásul az európai pénzpiacok széttagoltak.

A központi bankok aranyvásárlásait elsősorban portfólió-diverzifikációs kényszer és a pénzügyi szankciókkal szembeni biztonság motiválja. Megjelenik az a dilemma is, hogy a magas aranyár visszafoghatja a további vásárlásokat, ugyanakkor az arany, mint reálértéket képviselő vagyonforma, továbbra is egyfajta menedék.

A beszélgetés felveti: valóban veszélyben van-e a dollár globális státusza, illetve ténylegesen lehet-e alternatíva az arany, vagy ez csak illúzió? Szóba kerülnek a fizikai arany hazatelepítésének (repatriálásának) érvei és az, hogy a likviditási szempontok hol húzzák meg a határt a biztonság és a felhasználhatóság között.

Központi téma még a digitális pénzek és a stabilcoinok előretörése is, és az ebből adódó új kockázatok. A professzor árnyaltan tárgyalja, vajon milyen jövő vár a globális pénzrendszerre, ha a jelenlegi rend felborul, de alternatívát sem talál a világ.