Grönland a világ figyelmének középpontjába került az utóbbi években, különösen Donald Trump elnöksége alatt, amikor felvetődött, hogy az Egyesült Államok megvásárolná a hatalmas, de ritkán lakott szigetet. A dokumentumfilm feltárja, hogy az amerikai érdeklődés nem új keletű: a második világháború és a hidegháború óta stratégiai jelentőséggel bír Grönland földrajzi elhelyezkedése miatt is.
Az éghajlatváltozás következtében a sarkvidéki jégtakaró drámai mértékben olvad, ami egyre nagyobb hozzáférést jelent az eddig elzárt ásványkincsekhez, nyersanyagokhoz. Ezek a lehetőségek világszerte felkeltik a nagyhatalmak érdeklődését, legyen szó az Egyesült Államokról, Oroszországról, Kínáról vagy éppen az Európai Unióról.
Grönland lakossága egyre inkább önállóságra és függetlenségre törekszik, miközben a gazdasági fejlődéshez szükséges infrastrukturális feltételek még hiányoznak — különösen a bányaipar tekintetében. A videó külön foglalkozik a ritkaföldfém-lelőhelyek és uránkészletek kihasználásának politikai és társadalmi dilemmáival, illetve azokkal az aggályokkal, amelyeket a helyiek a környezetvédelem és hagyományos életmódjuk megőrzése kapcsán hangoztatnak.
Megjelenik a nagyhatalmak közötti geopolitikai játszma, ahol Grönland több mint stratégiai helyszín: szuverenitásának kérdése, a nyersanyagok feletti ellenőrzés, az utóbbi évtizedekben történt történelmi igazságtalanságok feldolgozása és az önrendelkezés iránti vágy a sziget lakóinak mindennapi életét is meghatározza. Felmerül a kérdés, hogy meddig tud ellenállni Grönland a külpolitikai nyomásnak, és hogyan tudja saját érdekeit érvényesíteni a világpolitika színpadán?
