A Föld történetének egyik legsötétebb korszakát követően egy kevéssé ismert élőlénycsoport került a középpontba: a gombák. A 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás, amely véget vetett a nem madár dinoszauruszok uralmának, bolygószintű ökológiai válságot indított el. A kutatások szerint azonban nemcsak a meteoritbecsapódás és vulkánkitörések játszottak szerepet ebben a folyamatban, hanem a gombák globális térnyerése is.
Különös figyelmet érdemel egy új, Kínában felfedezett ősi gombafaj – a Dianjunus rex, vagy ismertebb nevén D-rex –, amely méretével és evolúciós múltjával is meghökkenti a tudósokat. Felmerül a kérdés: miért éppen ekkor jelent meg ilyen óriási gomba, és hogyan tudott alkalmazkodni a drámai környezeti változásokhoz?
Az elpusztult növényzet, állatok és általános sötétség közepette a gombák váltak az ökoszisztéma hulladékfeldolgozóivá, lehetővé téve, hogy a bolygó regenerálódjon. A friss fosszilis leletek és genetikai elemzések páratlan rálátást adnak arra, hogyan borította el a Földet több hullámban is gombavirágzás. Érdekességként új elméletek születtek arról is, hogy a gombák hogyan segíthették a kisemlősök túlélését és terjeszkedését, miközben a nagytestű hüllők fokozatosan eltűntek.
Megválaszolatlan kérdések maradnak: pontosan miképp befolyásolták a gombák a földi élet újraszerveződését, és vajon milyen tanulságokat hordoznak ezek a ma zajló klímaváltozás szempontjából? Mindezek mellett különösen izgalmas viták zajlanak arról, hogy a gombafertőzések milyen szerepet játszhattak a dinoszauruszok hanyatlásában – vagy éppen túlélésében.
