Bangladesből évente több millió futballmez áramlik ki – ezek között megtalálhatók a hivatalos replikák, az engedély nélküli, de jó minőségű példányok, valamint a gyenge minőségű hamisítványok is. A külcsín gyakran hasonló, de az ár és a részletek alapján jelentős különbségek mutatkoznak.
A világ egyik legnagyobb és legjobban szervezett textilipari gyárában óriási mennyiségben készülnek replikák olyan márkák számára, mint a Marks & Spencer, miközben a FIFA és a nemzeti szövetségek különféle licenceket és jogokat szabnak meg. A jogdíjak, marketingköltségek, fejlesztések és szponzorációs díjak jelentősen emelik a mezek árát, melyek egyes darabjai akár 400 dollárba is kerülhetnek.
Az eredeti szereléseket szigorú minőségi és hitelesítési folyamatok során gyártják és ellenőrzik, az olcsóbb hamisítványokat viszont nehezebb nyomon követni: ezek gyakran gyengébb anyagokból és technológiával készülnek, hiányoznak róluk a hologram vagy sorozatszám, de az átlagos vásárlónak mégis nehéz megkülönböztetni őket.
A hamis mezek piaca olyan nagyra nőtt, hogy a hatóságok világszerte razziákat tartanak, mégis rengeteg országba eljutnak ezek az utánzatok. Mivel a foci iránt világszerte növekszik az érdeklődés, a mezek státuszszimbólummá, divatcikké váltak — nemcsak a rajongók, hanem a gyűjtők, politikusok és celebek körében is népszerűek.
Felmerül a kérdés: miért ilyen drága egy eredeti mez, és kit vagy mit támogat a vásárló azzal, ha hivatalos terméket választ? Meddig tartható a jelenlegi árverseny, és vajon hogyan tudnak a hamisítók lépést tartani az egyre fejlettebb eredetiekkel?
