Különleges lehetőségként a szerző egy vadonatúj FPGA-alapú játékkonzol, a Mr. Multi System 2 korai példányát próbálhatta ki, miközben teljesen kezdőként fedezi fel a Mr. ökoszisztéma világát. Az eszköz célja, hogy áthidalja a szakadékot az elkötelezett FPGA-rajongók és azok között, akik eddig a bonyolultság és az ár miatt ódzkodtak ettől a technológiától.
A konzol hardveresen kész, minden szükséges portot és bővítési lehetőséget tartalmaz—többek között az analóg és digitális kimeneteket, USB-csatlakozókat, valamint egy különleges NFC-olvasót, amely lehetővé teszi a játékok fizikai kártyákkal való elindítását, így idézve meg a régi játékos élményeket. A 3D nyomtatott ház és a modularitás lehetőségei szabad teret adnak a személyre szabásnak és bővítésnek.
A szoftveres oldal már nem ilyen egyszerű: a rendszerhez saját magunknak kell beszerezni és telepíteni a szükséges programokat, illetve a jogtiszta ROM-fájlokat, de a nagyközönség számára kidolgozott útmutatók és közösségi támogatás segítenek az eligazodásban. Felmerül a kérdés: mennyire egyszerű valóban „plug and play” módon használni az eszközt különböző kontrollerekkel és kijelzőkkel?
A vezérlők és bővítők világa is színes: hagyományos USB gamepadek és dedikált SNAC cartridge adapterek egyaránt használhatók. Külön megoldást kínál a konzol az eredeti irányítók támogatására, sőt, akár saját bővítőmodul is tervezhető. A cserélhető kártyák és a bővíthetőség új dimenzióit nyitják meg a retrogaming szerelmesei előtt, miközben összehasonlítást kapunk más, hasonló FPGA-alapú megoldásokkal is.
Az ár, a minőség és az egyedi funkciók összevetésekor magától értetődővé válik, hogy itt egy igazán figyelemre méltó, előremutató eszköz született. De vajon mindezek elegendők lesznek ahhoz, hogy szélesebb körben is elinduljon a retrokonzolok reneszánsza? És hol húzható meg a határ a kényelem, a nosztalgia és a pontosság között?
