A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 25 perc

Európai hadsereg: Miért van még mindig az amerikaiak kezében a gyeplő?

Európa önálló védelmének lehetőségei és korlátai, az amerikai befolyás elkerülhetetlensége és a közös katonai együttműködés politikai akadályai állnak a beszélgetés fókuszában.

Miért tűnik egy közös európai hadsereg létrehozása még mindig lehetetlennek? Ebben az interjúrészletben Shashank Joshi, a The Economist szerkesztője részletezi, hogy Európa mennyire függ az Egyesült Államoktól a hadsereg összehangolásában, a parancsnoki struktúrában és a közös fellépéshez szükséges infrastruktúrában. Felmerül, ki lenne képes a jelenlegi amerikai vezetéssel párhuzamos európai főparancsnoki szerepet betölteni, és milyen politikai konfliktusokat szülne ennek kijelölése.

Az interjú kiemeli, hogy a védelmi kiadások tervezett növelése önmagában nem oldja meg a problémákat: országonként hatalmasak a különbségek, és az együttműködés érdemi akadályokba ütközik. Példaként említik a közös védelmi fejlesztési projekteket, amelyek gyakran a nemzeti érdekek miatt futnak zátonyra.

A beszélgetés során szóba kerül, mi történne, ha Amerika visszavonulna Európától, vagy akár akadályozná a NATO működését, illetve hogy mennyire számít valóban a GDP-arányos védelmi költés a valódi katonai képességek fejlesztése szempontjából. Felmerül az a kérdés is, mennyire marad NATO-központú a védelem, vagy átalakulhat-e inkább európai érdekeket képviselő szövetséggé.

További érdekességek: hogyan változhat az amerikai prioritások áthelyeződése a csendes-óceáni térség felé, mit jelent mindez Európa számára, és milyen stratégiai szerepük van a kontinensen található amerikai támaszpontoknak. A beszélgetés végén röviden szó esik Kína növekvő befolyásáról, Tajvanról, illetve az Ukrajnában és Iránban zajló konfliktusok tanulságairól.