A
A
Why This French Politician Is Suddenly Everywhere

Why This French Politician Is Suddenly Everywhere

Lejátszás
  • Angol
  • Magyar
  • 9 perc

David Lisnard: Cannes polgármesteréből az elnöki verseny élvonalába

David Lisnard, Cannes volt polgármestere, figyelemre méltóan rövid idő alatt vált az elnökválasztás egyik meghatározó centrumú jelöltjévé, radikális gazdasági programjára és megosztó politikai stílusára alapozva népszerűségét.

Franciaország politikai színterén egy új név került reflektorfénybe: David Lisnard. Ő Cannes polgármestereként vált ismertté, de mára már országos ismertséget szerzett a következő elnökválasztás egyik ígéretes indulójaként. Népszerűsége szinte hétről hétre növekszik, köszönhetően markánsan eltérő gazdasági programjának, amely radikális átalakításokat helyez kilátásba.

Programjának középpontjában az állam szerepének drasztikus csökkentése, a bürokrácia visszaszorítása és a közkiadások mérséklése áll. Lisnard elképzelése egy vállalkozásbarát, liberális Franciaország, amely szakít a jelenlegi magas állami kiadásokkal és a túlszabályozottsággal. Javaslatai között szerepel több állami ügynökség bezárása, a nyugdíjkorhatár emelése és a szociális juttatások szigorítása is.

Lisnard politikai filozófiája elsősorban a szabad piacra, egyéni felelősségvállalásra és az állami beavatkozás minimalizálására épül. Ugyanakkor társadalmi kérdésekben hagyományosan jobboldali álláspontot képvisel, különösen szigorú bevándorlási politikát támogat.

Pártja, a Nouvelle Énergie, intenzíven használja a közösségi médiát, amellyel sikerült szélesebb körű támogatottságot szerezni. A videó kitér arra is, miként szólítja meg Lisnard a francia jobbközép elbizonytalanodott szavazóit, akiket az utóbbi időben mind Macron centrista mozgalma, mind Le Pen szélsőjobboldali elmozdulása elbizonytalanított.

Felvetődik, hogy Lisnard képes lehet-e egységbe kovácsolni a megosztott jobboldalt, és hogy programja mennyire lehet versenyképes Franciaország hosszabb távú kihívásaival szemben. Kérdések merülnek fel az állami kiadások csökkentésének társadalmi következményeiről, a szabad piac és a társadalmi biztonság egyensúlyáról, illetve arról, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályait mennyire lehet figyelmen kívül hagyni egy nemzeti politika keretében.