Humoros hangvételben tárulnak elénk az ősember család, a Croodék kalandjai, miközben egy váratlanul megnyíló portál révén különös új világba csöppennek. A zűrzavaros helyzet során modern és őskori szokások keverednek, amelyek vicces párbeszédek és abszurd szituációk sorát szülik.
Feltűnő, hogy a karakterek modern szóhasználata és viselkedése mennyire a 2010-es évek animációs trendjeit tükrözi, miközben a film vizuális kreativitása új, sajátos állatokat és környezetet teremt. A kritika igyekszik rávilágítani arra, hogy a történet nem kínál sok újdonságot, mégis szerethető szereplőkkel, jópofa poénokkal és híres szinkronhangokkal dolgozik.
Különösen hangsúlyt kapnak a családi kapcsolatok, a biztonság iránti vágy, valamint az újdonságok iránt mutatott félelem és kíváncsiság kettőssége. Az új ötletek és a változáshoz való alkalmazkodás dilemmája áll szemben a hagyományos gondolkodásmóddal. A sajátos vizuális világ és rendezői stílus felveti azt a kérdést, hogy ennyire ismerős történeti elemek mellett lehet-e még valami igazán maradandót alkotni.
A recenzió érdekes párhuzamokat von az alkotó korábbi filmjeivel is, és megkérdőjelezi, hogy a megszokottnak érzett megoldások ellenére miért lett ilyen népszerű éppen ez a film. Emellett a humor, a kulturális utalások és a szokatlan karakterdizájn is komolyan hozzájárul a hangulathoz, miközben a cselekmény egyensúlyoz a sablon és az eredetiség határán.
