Az adás első részében a műsorvezetők beszámolnak a számítástechnika és videojáték-történelem legfrissebb híreiről. A kiemelt témák között szerepel a Commodore új, C64C házba bújtatott gépe, amely az eredeti, 1986-os formavilágot idézi, és a régi formázó szerszámokból készül. Felmerül, hogy valóban szükség van-e újabb Commodore 64 gépekre, miközben a nosztalgia és a gyűjtőszenvedély erős mozgatórugók.
Részletesen szó esik arról, hogy klasszikus Gamecube játékok, például a Resident Evil 4, hogyan kerültek nem hivatalosan Dreamcastra, és a dekompilált Majora’s Mask is fut PS Vitán, tovább növelve a klasszikus játékok újraportolásának izgalmait. A beszélgetés kitér a fejlesztői trükkökre, motorokra és a közösségi fogadtatásra is.
A műsorban interjút hallhatunk Larry Coopermannel, aki a játékipar digitális terjesztésének úttörője és ex-Night Dive Studios vezetője, számos kulisszatitkot oszt meg a digitális üzleti modellekről, a licencelésről és a régi játékok újraélesztéséről.
Az epizód végén retrojátékos hírözön zárja az adást, szóba kerül például, hogy visszatérnek klasszikus Warhammer PC-játékok a Steamre, hogy ezek egyszerű portok vagy remasterek, illetve mennyire jól futnak, felvetve a nosztalgia és az élvezhetőség kérdését.
Az adás összességében arra ösztönöz, hogy gondolkozzunk el: meddig tart a retró varázs, és mikor lesz túl sok az újrakiadás? Hogyan értékeljük a közösségi projektek szerepét és a legendás márkák modern visszatéréseit?
