George W. Bush személyes hangvételű beszédéből kiderül, milyen szempontok és dilemmák vezették, amikor kiválasztotta Dick Cheney-t alelnökjelöltjének. Részletesen felvázolja azokat a tulajdonságokat, amelyeket keresett leendő alelnökében: felkészültséget, érettséget, jó ítélőképességet, megbízhatóságot és lojalitást. Külön hangsúlyt kap, hogy Cheney nem törekedett öncélúan a hatalomra, hanem mindig a szolgálatot tartotta szem előtt.
A családi háttér is fókuszba kerül: Cheney elkötelezettsége a felesége, Lynne, lányai, valamint unokái iránt meghatározó volt életében. A beszédben több személyes történet is felidézésre kerül fiatalkori útkereséséről, a családi támogatás szerepéről, valamint arról, hogyan vált belőle az Egyesült Államok egyik legmegbecsültebb közszolgája.
Felmerülnek olyan témák, mint a politikai pálya nehézségei, a vezetői erények, a személyes önmérséklet, valamint az, hogy egy nyugodt, visszafogott stílus is lehet hosszú távon sikeres. Külön érdekességként említhető, hogy Cheney minden politikai kihívás és választás során megőrizte hitelességét és tartását, példát mutatva kollégáinak is.
A felszólalás kérdéseket vet fel arról, hogy mit jelent igazán jó vezetőnek lenni, hogyan viszonyul egy politikus a hatalomhoz, valamint mennyire fontos a lojalitás, kitartás és a családi háttér egy hosszú, közszolgálattal teli élet során.
