A drágakövek története végigkísérte az emberiséget, de csak öt kőfajta örvendett állandó népszerűségnek: a gyémánt, a rubin, a zafír, az ametiszt és a smaragd. Bár a gyémánt a legismertebb, a smaragd geológiai szempontból igazi rejtély: elvileg nem is létezhetnének, hiszen olyan elemekből képződnek, amelyek normális esetben sosem találkoznának a Föld belső folyamataiban.
Ennek fényében különösen lenyűgöző, hogy az eddigi legnagyobb smaragddarab valaha – a Bahia smaragd – 340 kilogrammot nyom, és egyszerre kelt csodálatot és botrányt. Mióta húsz éve előkerült Brazíliában, legalább tizennégy személy, sőt még a brazil kormány is igényt tartott rá. A tárgyalások, perpatvarok és bizarr események sora teljesen elképesztő fordulatokat tartogatott: az ékkőnek például jogi rendelkezés alapján ‘távoltartási végzést’ adtak ki, ami inkább emberekre szokásos.
A Bahia smaragd végigjárta Amerikát: érthetetlen tranzakciókon, eltűnéseken, viszontagságokon át jutott egy Los Angeles-i széfbe, miközben értékét négyszámjegyűtől százmilliós tételekig próbálták meghatározni. A tulajdonjogi kérdések mellett az is felmerül, vajon valóban létezik-e átok a hatalmas drágakő körül, vagy csak a szereplők balszerencséjéről van szó. Emellett izgalmas geológiai kérdéseket is felvet a smaragd születése: vajon hogyan találkozhat két, elvileg egymástól távoli elem a föld mélyén, hogy létrejöjjön ez az értékes ásvány?
A történet lényegében egy modern kori kincsnyomozás: véletlenek, szerencsések és szerencsétlenek, jogviták és földtudományi talányok fonódnak össze, miközben a világ legnagyobb smaragdja továbbra is rejtély marad – fizikailag is, hiszen évekkel a döntések és ítéletek után sincs nyoma nyilvános kiállításon vagy ünnepélyes átadón.
