Két hónap alatt a világ egyik legnagyobb szartoriális utazásába vágtak bele a műsor készítői, hogy feltárják és bemutassák Ázsia legjobb kézműves szabóit, cipőkészítőit és ingkészítőit, különös tekintettel Délkelet-Ázsiára, de több északi ország is a fókuszba került. A stáb személyesen látogatott meg 107 műhelyt, miközben országonként vizsgálták a helyi sajátosságokat, kulturális különbségeket és kihívásokat.
A turizmus, az árérzékenység és a gyors munkaigény formálja például Thaiföld vagy Vietnam szartoriális piacát, ahol azonban mélyebb rétegek is feltárhatók, ha elég kitartóan keresik a valódi mestereket és rejtett tehetségeket. A vietnámi mesterek kivételes érzékenységgel, gyakran távolról dolgozva, fejlett intuícióval készítik a ruhákat, míg Japánban az egy életen át tartó kézműves tudás átadása, valamint a szerénység és alázat áll a szakmai középpontban.
Az epizód részletes bepillantást enged a helyi kultúrák öltözködési szokásaiba is: például Szingapúr forró klímájához igazodva a bespoke készítők streetwear, póló és sort irányban találták meg helyüket. Koreában az Instagram-fókuszú fiatal generáció, valamint az olasz mesterek erős hatása tereli a helyieket az aktuális divat irányába, miközben az árazás már teljesen európai szintű.
Bepillantást kapunk olyan technológiai újításokba is, mint az LG Styler, amely Koreában mindennapos eszközzé válik az öltönyök karbantartásában. A sorozat célkitűzése többek között egy hiánypótló szakkönyv elkészítése és egy olyan platform létrehozása, amely összekötné a világ minden tájáról érkező megrendelőket az ázsiai kézművesekkel.
Felmerül a kérdés: vajon tényleg sikerülhet feltérképezni egy kontinensnyi mester és működő kézműves szcéna teljes spektrumát, és meghatározni, hol található jelenleg a szartoriális világ valódi mozgatórugója?
