Az idő természetének megértéséhez a tudósok évtizedek, sőt évszázadok óta keresik a választ arra, hogy mi is valójában az idő. Felmerül, vajon miért halad előre az idő, és mitől különbözik a jövő a múlttól – ezek a kérdések alapjaiban érintik a világegyetem működését és a mindennapi tapasztalatainkat is.
Isaac Newton szemléletével sokáig úgy tartottuk, hogy az idő abszolút, mindenki számára ugyanúgy telik. Ebben a szemléletben az univerzum egy nagy kozmikus órához hasonlít, amely egyformán méri az időt mindenki számára, előre haladva az eseményeken keresztül.
Albert Einstein azonban gyökeresen új felfogást vezetett be: szerinte az idő nem abszolút, hanem relatív, és a mozgástól, valamint a gravitációtól is függhet az idő múlása. Különféle gondolatkísérletek, valamint tudományos mérések igazolták, hogy az idő különböző sebességeken, illetve eltérő gravitációs környezetben másként telhet.
A videó kitér arra a furcsaságra is, hogy a fizikai törvények elvileg nem tesznek különbséget előre és visszafelé haladó idő között, miközben tapasztalataink mindig a múltból a jövő felé tartanak. Az entrópia, vagyis a rendezetlenség növekedésének törvénye próbál magyarázatot adni erre a jelenségre, de e levezetés sem oldja fel teljesen a fő kérdést.
Felmerül az is, vajon az idő valóban a világegyetem egy alapvető tulajdonsága, vagy egyszerűen csak az emberi gondolkodás által bevezetett fogalom, amely segít szervezni a tapasztalatainkat. Vannak-e elképzelhető idők nélküli, „időtlen” elméletek, amelyekből az idő fogalma csak bizonyos körülmények között bukkan fel? Ezek a kérdések új irányokat nyithatnak a 21. századi fizikában.
