Az interjú középpontjában John Victor, a Program Design Inc. (PDI) alapítója áll, aki az 1970-es, 80-as években meghatározó szereplője volt az oktatási célú számítógépes szoftverek fejlesztésének. Beszámol pályafutásának kezdetéről, az olajipari programozott oktatási anyagoktól az otthoni felhasználású tananyagokig, és arról, hogyan jutott el az első otthoni számítógépekig.
A beszélgetés során izgalmas részletek derülnek ki arról, hogyan fedezte fel a korai Atari számítógépek oktatási potenciálját, és miként használták ki az ezekben rejlő egyedi technikai lehetőségeket, például a hang és a grafika párosítását magnókazettán. Érdekes kérdéseket vet fel a programozási oktatóanyagok és a játékosított tanítási módszerek eredményességével kapcsolatban, valamint arról, hogy mennyire voltak nyitottak az oktatási intézmények ezekre az új technológiákra.
Felmerül, hogy a szoftveripar miért nem fordított nagyobb figyelmet a valóban mérhető eredményeket produkáló oktatási tartalmak felé, szemben a pusztán látványos, ám kevésbé hasznos „fluffware” programokkal. Szó esik a piaci kihívásokról, a szerző által bevezetett „konceptuális modellezés” módszeréről, illetve a digitális eszközök oktatásban betöltött mai szerepéről is – különösen arról, hogy a jól megtervezett, visszacsatolást adó szoftverek mennyiben járulnak hozzá a tanulási sikerhez.
