Az amerikai hadsereg által végrehajtott gyanús drogszállító hajók elleni légicsapások egyre feszültebb légkört teremtenek Washingtonban. Képviselők mindkét politikai oldalról követelik, hogy a Trump-kormányzat hozzon nyilvánosságra minden releváns videófelvételt, különösen a Karib-tengeren történt vitatott második csapásról.
Felmerül a kérdés, mennyire transzparens az ügy kezelése, és miért bántak eltérő módon a túlélőkkel a különböző esetekben. Egyes alkalmak során a túlélőket visszaadták hazájuknak, míg máshol más sors jutott nekik. A döntések mögött jogi és politikai indokok keverednek, amelyek tovább fokozzák a bizonytalanságot.
A Pentagon kommunikációja is megosztja a közvéleményt, hiszen egyes videókat gond nélkül közzétesznek, míg más felvételeket titokban tartanak, állítólagos nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Ez felveti a kérdést: vajon valóban titkos információkról van-e szó, vagy inkább a vitatott lépések igazolhatósága kerül előtérbe?
Az ügyben megszólaló szakértők, köztük volt katonai vezetők és szenátorjelöltek, hangsúlyozzák, hogy a Kongresszus felelőssége is felmerül – hiszen a hadihatalom alkalmazásához jogilag szükség lenne törvényi felhatalmazásra is. Mindezek mellett társadalmi feszültségekhez is vezet, hogy a drogkereskedelem elleni fellépés miként igazolható, mennyire alkalmazhatóak a háborús jog szabályai, illetve mennyire koherens a politikai kommunikáció a valós intézkedésekkel.
