Kiegyensúlyozatlan tűzszüneti helyzet alakult ki az Egyesült Államok és Irán között, amely már egymást követő második éjszaka vezetett kölcsönös katonai támadásokhoz. Az amerikai erők közleménye szerint újabb csapásokat mértek iráni katonai infrastruktúrára, amelyek során többek között irányító- és kommunikációs rendszereket, illetve légvédelmi pontokat támadtak.
Irán válaszul az amerikai bázisokat vette célba, és jelentette, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, bár ezt az amerikai fél vitatta. Regionális szövetségesek, például Bahrein és Kuvait is óvintézkedéseket tettek, repülővédelmet aktiváltak; Jordánia húsz iráni rakétát hárított el saját területén.
A diplomáciai színtéren a tárgyalások folytatódnak Washington és Teherán között, ám feszültségeket okoz az, hogy az amerikai elnök elmondása szerint bombázással próbálja nyomás alá helyezni Iránt egy egyezség elérése céljából. Az iráni fél ezt határozottan elutasítja, szerintük a katonai nyomás épp az ellenkező hatást váltja ki.
Az eseményeket tovább árnyalja, hogy az izraeli-iráni viszály felerősödött, miután újabb csapások érték egymástól mindkét oldalt. Izrael hangsúlyozza, hogy nem a libanoni nép ellen harcol, hanem a Hezbollah ellen, amely szerinte Irán meghosszabbított keze. Az amerikai befolyás kérdése is napirendre került, főként Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kapcsolatának tükrében.
Több szakértő azon véleményének adott hangot, hogy ez a fajta „bombákkal történő tárgyalás” veszélyes, és akár háborús bűncselekményekhez, civil infrastruktúra szándékos támadásához is vezethet. Az egész helyzetet bizonytalanság és kölcsönös bizalmatlanság jellemzi, miközben még mindig él az igény egy mindkét fél számára elfogadható diplomáciai megállapodás megkötésére.
