Az elmúlt öt hónapban Albánia fővárosa, Tirana, és számos más város tömeges kormányellenes tüntetések színhelyévé vált. Az eredetileg egy luxus tengerparti fejlesztés miatt kirobbant tiltakozások gyorsan szélesebb társadalmi elégedetlenséggé terebélyesedtek, amelyet többek között az életköltségek növekedése, az oktatási problémák, az elmélyülő társadalmi egyenlőtlenségek és a korrupciós botrányok fűtenek.
A kialakulóban lévő mozgalom különösen a fiatalokat és a diákokat mozgósítja, akik a hatalmon lévők, köztük Edi Rama miniszterelnök és Sali Berisha ellenzéki vezető lemondását követelik. A kormány és a rendőrség mindeközben egyre keményebb eszközökkel próbálja visszaszorítani a tüntetéseket, köztük pénzbírságokkal, jogi szigorításokkal, vízágyúkkal és könnygázzal. Széles körű társadalmi vita kezdődött arról, mennyire jogosak és hatékonyak ezek az intézkedések.
A tüntetési hullám nem elszigetelt jelenség: a szervezők nyíltan hivatkoznak a szomszédos Szerbiában zajlott diákmozgalom sikerére, amely politikai áttöréshez vezetett. Az albán diákok közül többen fontolgatják saját politikai párt alapítását is, miközben egyre feszültebbé válik a párbeszéd a demonstrálók és a kormány között.
Komoly feszültségeket szül, hogy a kormány továbbra is tagadja a korrupció vádjait és provokatív nyilatkozatokat tesz a diákokra nézve, ami újabb és újabb elégedetlenségi hullámokat indíthat el. Kérdés, hogy a fejlemények veszélyesebb irányba fordulnak, vagy sikerül megtalálni a kiutat a jelenlegi patthelyzetből.
