Két héttel ezelőtt a Fülöp-szigeteki elnök bejelentett egy nagyszabású, mesterséges intelligenciára (AI) épülő ipari várost, amelyre az Egyesült Államok akár 70 milliárd dollárt is hajlandó áldozni. Ez az úgynevezett Pax Silica projekt globális jelentőségűnek ígérkezik, mivel az első AI-natív ipari központ lesz a világon, 4000 hektáron, 190 000 munkahelyet teremtve.
Figyelemre méltó, hogy mindeközben a nyugati sajtóban alig esett szó erről a kezdeményezésről, pedig a projekt hatása messze túlmutat a Fülöp-szigeteken. A Pax Silica az Egyesült Államok vezetésével indult, több ország csatlakozásával, és célja az AI-korszak teljes ellátási láncának kiépítése, kizárva Kínát a folyamatból.
Az új város helyszíne New Clark City, korábban egy jelentős amerikai katonai bázis mellett. A hely kiválasztása, a föld értéke és stratégiai jelentősége miatt komoly vitákat gerjesztett a helyi társadalomban. Az érvek nemcsak gazdaságiak: az AI hub napi víz- és energiaigénye meghaladja a térség jelenlegi kapacitását, ami miatt a mezőgazdaságban dolgozók joggal aggódnak az erőforrásokért.
Sokan a szuverenitás elvesztésétől tartanak, főként a 99 évre szóló földbérletek és külföldi befektetők miatt, míg mások a gazdasági fellendülés reményében támogatják a projektet. A kritikák azonban többnyire feltételekhez kötött elfogadásról szólnak: elsőbbséget kérnek a helyi lakosság víz- és áramellátásának, átláthatóságot, valamint a helyiek foglalkoztatását és részvételét a szerződésekben.
A videó megmutatja, hogyan kapcsolódik a Fülöp-szigeteki vita a globális innovációs versenyhez: a gyors cselekvés lehetőséget, de kockázatot is hoz. Felvetődik a kérdés: ki viseli a költségeket, és kié lesz a haszon? Illetve, vajon tartalmazni fogja-e a végső megállapodás a helyi közösségek védelmét szolgáló feltételeket, vagy a kritikák igazolódnak be?
