Kína legnagyobb autógyártója, a BYD, nemrég mutatta be első humanoid robotját, aki Shia névre hallgat, és több kínai dialektust, valamint hat idegen nyelvet is képes élőben fordítani. Érdekesség, hogy Shia első feladata nem a gyártósorokon, hanem az autószalonokban kezdődik: az ügyfelekkel fog beszélgetni, autókat fog bemutatni, és segíti a vásárlást.
A robot megjelenése nemcsak technológiai újítás, hanem egy új iparági irány is. A BYD példája azt mutatja, hogy az autóipari beszállítói kapacitás, mint az akkumulátorok, motorok és szoftverek fejlesztése, szinte probléma nélkül átültethető a robotikába. Más kínai autógyártók – mint a Xpeng és a Chery – szintén saját humanoid projekteken dolgoznak, tovább erősítve a trendet.
Különös figyelmet érdemel, hogy a robotokat nem a megszokott „piszkos” vagy veszélyes munkaterületekre vezénylik először, hanem a vevőkkel folytatott szigorúan strukturált, kiszámítható interakciókba, mint például az autószalonban zajló ügyfélkiszolgálás. Ez ellentmond a korábbi előrejelzéseknek, amelyek szerint a robotok először fizikai és monoton emberi munkákat váltanak ki.
Feszültséget okoz, hogy a robotok bevezetése egyszerre hatalmas technológiai vívmány és egy most átalakuló piac túlélési stratégiája is: a kínai autóipar árversenye és eladási nehézségei egyre sürgetőbbé teszik az ilyen innovációkat. Felmerül a kérdés: ki tudja jobban egyesíteni az intelligenciát és a tömeggyártást, és mi lesz a jövő ember-robot együttműködésének szerepe az értékesítési folyamatokban?
