Képzeld el, hogy az összeadás végtelen is lehet: ha összeadod az összes pozitív egész számot — egy, kettő, három, négy és így tovább —, a végeredmény természetesen végtelennek tűnik. De vajon lehet-e ezt az összeget egy teljesen eltérő, jól meghatározott értékké átalakítani, például mínusz egy tizenkettedre?
Egy matematikai trükk, az úgynevezett zéta-regularizáció segítségével a fizikában és bizonyos elméleteknél képesek vagyunk végtelen sorozatokhoz is végső értéket rendelni. Ez a módszer, amely a híres Riemann-féle zéta-függvényen alapszik, nem pusztán elméleti játék: valóban mérhető hatásai vannak, például a Casimir-effektusban, ahol a kvantumvákuum energiáját vizsgálják két fémlemez között.
Felvetődik a kérdés, hogyan tudjuk a fizikában megjelenő végtelen energiákat kézben tartani, illetve hogy a matematikai szabályok meghajlíthatók-e egy új fizikai jelenség magyarázatához. Az is érdekes, hogyan vezet ez a furcsa szabály a húrelmélet legendás huszonhat dimenziójához, és hogy miért nem elég a négy ismert dimenzió a természet leírásához.
Vajon a valóság mélyebb szerkezetét is feltárhatjuk azzal, hogy a végtelent okosan kezeljük? Az ilyen matematikai és fizikai eljárások újabb kérdéseket is felvetnek: léteznek-e további rejtett dimenziók, és milyen szabályok szükségesek, hogy a világunk szimmetriái megmaradjanak egy ilyen elméletben? A videó numerikus trükkök mellett látványos példákkal magyaráz, beleértve a zenei analógiákat is – például egy gitárhúr rezgései alapján segíti megérteni a kvantumhúrok komplex viselkedését.
