Drakula a parton kiabál a tengerbe, Buffy, a vámpírvadász összeveszik lakótársával, Lara Crofttal, míg Frodo titokban szerelmet vall Sonicnak – mindez egyetlen napon történik egy játékos által létrehozott szigeten. A Nintendo vadonatúj élet-szimulátorában, a Tomodachi Life: Living the Dream-ben a kreativitásnak szinte semmi sem szab határt, hiszen a játékos kezében van a Miik, vagyis személyre szabható avatárok sorsának irányítása.
Az élet a szigeten folyamatos meglepetésekkel szolgál: váratlan szerelmi négyszögek, barátságok és összeveszések bontakoznak ki szinte maguktól. Itt nem a klasszikus célkitűzések dominálnak, hanem sokkal inkább az, hogy a játékos élvezze a szereplői által generált drámát és abszurd helyzeteket. A játékos inkább producer és néző is egyben egy képzeletbeli valóságshow-ban, ahol minden a Miik személyiségén és egyéni furcsaságain múlik.
Az alkotás hangsúlyt helyez az önkifejezésre: a továbbfejlesztett karakterkészítő rendszerrel egyedi megjelenést adhatunk avatárjainknak, akár rajzolt arcjegyekkel vagy ismert popkulturális figurákat is megalkothatunk. A másik fő motiváció az új lakók, interaktív tárgyak és helyszínek folyamatos feloldása – bár ezeket főleg saját kreativitásunk irányítja, időnként hiányozhatnak a régi funkciók egyes játékosok számára.
Érdekes kérdés, hogy vajon a sok szabad kezet adó, de kevésbé strukturált szimuláció meddig képes izgalmas maradni, illetve mennyire tud a játékos ragaszkodni karaktereihez a folyamatos micromanagement mellett. Felmerül az is, hogy az építési lehetőségek és minijátékok viszonylagos egyszerűsége elég-e ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartsa az érdeklődést.
