Az emberiség számára az óceánok még mindig rejtélyekkel teliek, különösen a katonai technológia szempontjából. Míg a műholdak a szárazföldön már a legapróbb részleteket is észreveszik, a mélytengerek lehetőséget biztosítanak arra, hogy akár hatalmas nukleáris tengeralattjárók is észrevétlenek maradjanak.
A NATO egyedülálló tudományos bázisa, a La Speziában működő Center for Maritime Research and Experimentation (CMRE) olyan technológiákon dolgozik, amelyek segítségével pontosabb képet kaphatunk az óceánokban zajló eseményekről. Az intézet kutatói új generációs, autonóm víz alatti eszközöket – úgynevezett glidereket – fejlesztenek, amelyek propellerek nélkül, szinte hangtalanul mozognak, így képesek hosszú ideig, észrevétlenül adatokat gyűjteni az adott térségről.
A gliderek moduláris felépítésének köszönhetően számtalan különféle szenzorral szerelhetők fel: például hőmérsékletet, sótartalmat, hangsebességet vagy vízáramlásokat mérő műszerekkel. Ezek a rendszerek csökkentett kockázattal, emberek beavatkozása nélkül térképezhetik fel a hadszíntereket, miközben hatalmas mennyiségű információt gyűjtenek össze – ezeket később mesterséges intelligencia és big data elemzések segítenek értelmezni.
A laborban dolgozó szakértők gyakran szembesülnek kommunikációs kihívásokkal, hiszen a víz alatti robotok csak korlátozottan tudnak egymással és az irányítókkal kapcsolatban maradni. A fejlesztések egyik fontos iránya, hogy az autonóm rendszerek egyre nagyobb döntési szabadsággal rendelkezzenek, miközben az emberek továbbra is ellenőrzésük alatt tarthatják az egész folyamatot.
Gyakorlati példákon keresztül vizsgálják, hogyan működnek ezek az új eszközök, illetve milyen előnyöket jelenthet a nyílt forrású adatok és a mesterséges intelligencia alkalmazása a vizek biztonságának növelésében. Külön érdekesség, hogy a kutatók a tengeri forgalom mintázatait, hajók szokatlan mozgásait is elemzik, hogy időben kiszűrhessék a gyanús tevékenységeket.
Az automatizált aknaelhárító rendszerek fejlődése, a robotok és az emberi hadiflotta együttműködésének lehetőségei, valamint az új kutatási irányvonalak mind azt mutatják, hogy a jövő tengerészeti technológiái jelentős változásokat hozhatnak. Azonban sok kérdés még nyitott: meddig bízhatunk az autonóm rendszerek döntéseiben, és hogyan tudják a NATO tagállamai közösen kihasználni e fejlesztéseket?
