Mitől lett híres a Margherita pizza, és vajon tényleg Raffaele Esposito készítette-e el először a nápolyi királynő számára? A történet mögött több mítosz is meghúzódik – például az, hogy a paradicsom, mozzarella és bazsalikom valóban az olasz zászló színeit idézi. Ugyanakkor kevés megbízható bizonyíték létezik a legenda valóságtartalmára, ráadásul már évtizedekkel korábban is létezett hasonló pizza Nápolyban.
A 19. századi Nápolyban a pizza igen változatos volt: sokan például olívaolajjal, fokhagymával vagy éppen szardellával ették, és a mai pizzát inkább desszertként tartották számon, amelyet a felsőbb osztályok fogyasztottak. Mindeközben a szegények gyakran csak egyszerű, sós változatot kóstolhattak; ezekből maradtak fenn korabeli leírások is. Nem csupán a feltétek, hanem a tészta elkészítése is eltért a ma megszokottól – kérdés, vajon kovásszal vagy élesztő nélkül, és milyen mértékben kelesztve sütötték-e az akkori pizzákat?
A videóban betekintést kapunk abba, hogyan változott a pizza megítélése az évtizedek során, és miért tartották a pizzaevést közösségi élménynek, ahol a gazdag és szegény egyaránt helyet kapott a pizzériában. Megismerjük azokat a forrásokat, amelyek alapján rekonstruálható a 19. századi Margherita pizza összetétele és elkészítési módja, továbbá szó esik a legenda valóságalapjáról, valamint arról, hogyan manipuláltak utólag bizonyos dokumentumokat a családi vállalkozások hírnevének növelése érdekében.
Felmerül annak kérdése is, hogy vajon mennyire különbözött akkoriban a pizza, és miként befolyásolták a korabeli társadalmi és gasztronómiai szokások az étel fejlődését. Az is kiderül, hogy a pizza története bővelkedik pletykákban, anekdotákban és egyedi helyi hagyományokban.
