Az autókölcsönző iparág történetének egyik legsúlyosabb válságát éli át a Hertz, amely az elektromos járművekhez (EV) fűzött nagy remények ellenére sorozatos hibás döntésekkel egyre mélyebbre süllyed. A piaci helyzetet tovább súlyosbítják a vállalat saját, kockázatos kísérletei a mesterséges intelligenciával és finanszírozási stratégiáival kapcsolatban.
Merész EV-flotta bővítéssel és a mainstream státuszra áhítozva indultak, de a vártnál magasabb javítási költségek, a gyenge használtpiaci értéktartás és a vásárlói kör ellentmondásos fogadtatása gyorsan kiderítette, hogy a villanyautók nem hozzák a várt fordulópontot. Hiába nőtt iparági szinten az EV-k aránya, a Hertz drága veszteségekkel kénytelen eladni azokat, miközben a többi kölcsönzőnél pénzügyi sikernek bizonyultak.
További izgalmas kérdéseket vet fel, hogy a vállalat kizárólag gépi ellenőrzésre bízta a kárfelmérést, felhasználva az UVeye rendszerét: több panasz is érkezett hamis vagy apró károk miatti kivetett kötbérek útján, emberi felülvizsgálat nélkül. Ez az automatizáció nemcsak az ügyfélbizalmat rombolja, hanem újabb jogi problémákat is szült.
A Hertz pénzügyi helyzetét tovább nehezítik az elhibázott kommunikációk a részvényesek felé, az adósságállomány menedzselése, valamint az a stratégia, amellyel saját részvényeik árfolyama ellen tettek rövid pozíciók révén. Ezek a lépések mind intő példaként szolgálnak arra nézve, hogyan vezethet egy innovációnak szánt fordulat krízisek láncolatához egy óriásvállalat életében.










