San Franciscóban jártunk, hogy bepillantást nyerjünk a Federal Reserve új AI munkacsoportjának működésébe, ahol a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac átalakulásának lehetőségei kerültek terítékre. Az esemény különlegességét adta, hogy a jegybankelnök, Kevin Warsh olyan kérdéseket feszegetett, amelyeket általában nem hallunk nyilvánosan a Fed részéről: például, hogy kinek jutnak majd az AI előnyei, és milyen hatással lesznek a gazdaságra, a munkavállalókra vagy a fogyasztókra.
Megszólalt Marc Andreessen, híres kockázati tőkebefektető is, aki szerint az AI nagy részben a szigorúan szabályozott ágazatokban – mint az egészségügy, oktatás vagy közigazgatás – nem fog drasztikus változásokat hozni rövid távon. Felmerült a kérdés, hogy ez stagnáláshoz vezethet-e, vagy csak lassítja a technológiai átalakulást.
A munkacsoport tagjai között ott van Chad Jones, a Stanford professzora is (bár jelenleg szünetelteti szerepét), akinek kutatásai szerint az AI segítheti, de akár zavarhatja is a különböző munkafolyamatokat, például a radiológiai diagnosztikában. Ez a „gyenge láncszem” elmélet vezette arra a kérdésre a résztvevőket, hogy vajon forradalmi változás vagy csak mérsékelt átalakulás várható a munka világában.
Foglalkoznak azzal is, hogy mennyire gyors az AI elterjedése a gazdaságban, és kiemelt kérdésként kezelték, mi lesz a tudásalapú munkakörökkel. Felvillantották, hogy adminisztratív területen nőhet a munkavállalók kiszolgáltatottsága, főként középkorú nők körében.
A vita egyik izgalmas pontja, hogy a választók több helyen ellenezték az adatközpontok létesítését, miközben ezek jelentős gazdasági előnyt hozhatnának. Közgazdasági szempontból szóba került az AI okozta inflációs hatás és a kamatokhoz való Fed alkalmazkodás kérdése is. Összességében egyelőre több a kérdés, mint a válasz: a Fed előtt ismeretlen terep nyílt a gazdaságpolitika alakításához.









