Izland zord klímája ellenére egyre többen próbálkoznak zöldségek és gyümölcsök helyi termesztésével. A dokumentumfilm betekintést nyújt Hildur Arnardóttir és Tomas Ponzi életébe, akik ősi módszerek és modern energiamegoldások ötvözésével próbálnak önellátóvá válni. Egyesek a geotermikus energia segítségével fűtik üvegházaikat, míg mások kizárólag a nap erejére és hagyományos megoldásokra támaszkodnak.
A film felveti: hogyan lehet helyben megtermelni trópusi növényeket, például banánt vagy kakaót egy olyan országban, ahol még a nyarak is hűvösek? Izlandi kutatók kísérleteket folytatnak a mezőgazdaság fejlesztésére, miközben családok újra felfedezik a növénytermesztés örömét és kihívásait. A középpontban nemcsak a technológiai előrelépések, hanem az önállóság, a közös munka és a fenntarthatóság kérdései is állnak.
A közösségi kertek, permakultúrás módszerek, valamint a múlt hagyományai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen termeljenek saját élelmiszert. Egyes szereplők számára nemcsak anyagi vagy kényelmi szempontokról, hanem szemléletváltásról, életminőségről és a természettel való mély kapcsolatról is szól mindez. Vajon lehetséges, hogy Izland önellátóvá váljon zöldségfronton? Milyen mértékben alakíthatja ez át a helyiek életét?
