Az UMG tartalomazonosító rendszerével kapcsolatos problémák ismertetésével kezdődik az elemzés, ahol napi szinten jelentkező szerzői jogi igényekkel kell megküzdenie a készítőnek. Ezek az igények nem csak új, hanem régebbi videókat és rövid tartalmakat is érintenek, sőt, olykor duplikált bejelentések is előfordulnak korábbi, már lezárt ügyek kapcsán.
A szerző rávilágít arra, hogy a YouTube tartalomazonosító rendszerének szabályai szerint egy lejárt, sikertelenül megtámadott igényt nem szabadna újra benyújtani ugyanarra a videóra. Felmerül a kérdés, hogyan fordulhat mégis elő, hogy ugyanazt az ügyet ismét előhozzák, és milyen lehetőségei vannak a tartalomgyártóknak egy ilyen helyzetben.
További izgalmas aspektusokat vet fel az alkotó: vajon tényleg a nagyobb nézettséggel rendelkező csatornákra koncentrálnak az ilyen szerzői jogi bejelentések? Felmerül, hogy érdemes-e jogi lépéseket tenni a cégek ellen, illetve mit tehetnek az egyéni alkotók, akik nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal a jogi harcokhoz.
Személyes tapasztalatokat és motivációkat oszt meg, kiemelve a fair use (méltányos felhasználás) fontosságát, valamint azt, hogy ezek a szakmai interjúk miért igénylik bizonyos zenék részleteinek lejátszását. A beszélgetés során sorra veszi, hogy milyen anyagi és emberi erőforrásokat áldoz fel egy-egy interjúért, miközben a YouTube-on továbbra is folyamatosak a problémák.
