Zak Brown vezérigazgató saját szemszögéből osztja meg, milyen kihívásokkal szembesült, amikor 2018-ban átvette a McLaren Racing irányítását. Az elinduláskori helyzetet alacsony morál és történelmi mélyponton lévő szponzoráció jellemezte, miközben a McLaren múltja és presztízse komoly elvárásokat támasztott mind a rajongók, mind a partnerek részéről.
A beszélgetés alaposan körüljárja a csapat modernizálásának útját: a leépült szponzori kapcsolatok újjáépítését, a csapathoz és márkához való kötődés erősítését, valamint azt, hogyan vált a McLaren exkluzív alakulatról egy sokkal befogadóbb és rajongó-központúbb csapattá.
Kiemelt szerepet kap a Forma–1 költségplafon bevezetésének hatása, és hogy ezzel miként sikerült kiegyenlíteni bizonyos versenyelőnyöket. Brown azt is elárulja, hogyan vált a csapat pénzügyileg stabilabbá, és milyen fontossággal bírnak a jól megválasztott vállalati partnerek a technikai fejlődés és a humán erőforrás terén.
Szó esik arról is, hogyan lehet fenntartható növekedést elérni a csapat értékében, milyen lehetőségek vannak még a globális szponzorációban, és mely területeken lát további fejlődési potenciált – különös tekintettel a rajongói elérés és a digitális szolgáltatások fejlődésére. A beszélgetés során többször visszatérő kérdésként merül fel: mennyire sikerült valóban kiegyenlíteni az esélyeket a nagy és kis csapatok között, és miben rejlik még mindig a topcsapatok előnye?
Külön érdekességként kerül elő, hogyan választották ki hosszú távú névadó szponzornak a Mastercardot, és hogy milyen vállalati, illetve marketingstratégiák húzódnak meg a csapat és a szponzorok kapcsolata mögött. A sportszakmai, üzleti és márkaépítési kérdések mellett a vezérigazgató személyes szenvedélyeiről és motivációiról is képet kapunk.
