A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 28 perc

Yakutsk, a világ leghidegebb városa: hogyan élnek itt mégis 400 ezren?

A világ leghidegebb városaként ismert Yakutsk nemcsak az extrém klímájával, hanem történetével, gazdasági jelentőségével és rendkívüli kihívásaival is rabul ejt.

Szibéria szívében található egy város, ahol télen a hőmérséklet -42 °C körül mozog, sőt, heteken át sosem emelkedik -40 °C fölé. Ilyen extrém hidegben nemcsak az emberi test van veszélyben, de még az autók is nehezen működnek: az olaj sűrűsödik, az üzemanyag befagyhat, és az akkumulátorok lemerülnek. Még az élelmiszer is megfagy hazafelé menet!

A város, Yakutsk, a világ legnagyobb fagyott talajú (permafroszt) területén fekszik, ahol a mezőgazdaság szinte lehetetlen, és a környező vidék szinte lakatlan. Ennek ellenére közel 400 ezren élnek itt, egy olyan régióban, ahol a népsűrűség nagyon alacsony, és a város minden irányban több ezer kilométerre fekszik a következő jelentősebb településtől.

Yakutsk története évszázadokra nyúlik vissza, kezdetben orosz gyarmati helyőrségként, majd az arany- és gyémántlelőhelyek felfedezésével robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A Szovjetunió idején bányák, ipar, sőt büntetőtáborok is alakultak a régióban, ezzel jelentősen megnövelve a lakosság számát, és létrehozva a város ipari és kulturális központját.

A természet azonban mindenre hatással van: a permafroszt miatt a házakat cölöpökre építik, az infrastruktúra nagy része a felszínen fut, mert a talaj olvadása instabillá teszi az alapokat. Márpedig a város az egyre melegedő éghajlat miatt folyamatosan küzd az infrastrukturális problémákkal.

Közlekedési szempontból is rendkívül elszigetelt: nincsen közvetlen országúti kapcsolat a külvilággal, mivel a Lena folyón máig nem épült híd, így csak évszakhoz kötött kompokkal vagy a télen befagyott folyón lehet átkelni. A közlekedést a szélsőséges időjárás, mint például az extrém hideg vagy a tavaszi-őszi jégtorlódások, gyakran megbénítják.

Mindezek mellett Yakutsk lakói kénytelenek szembenézni a nyári hőséggel és szúnyoginvázióval is. A város az év során a világon a legnagyobb hőmérséklet-ingadozást tapasztalja: akár 100 °C-os eltérés is lehet téli és nyári extrémek között.

De végül is, hogyan vált ez a látszólag lakhatatlan hely mégis jelentős, élő, sőt növekvő metropoliszszá? Milyen társadalmi, gazdasági és történelmi tényezők játszottak szerepet abban, hogy emberek tömegei választották lakóhelyüknek ezt az elképesztően extrém környezetet? És hogyan birkózik meg nap mint nap a helyi lakosság ezekkel a nehézségekkel?