Yakutia fagyos telein a túlélés nemcsak az emberek, hanem az állatok számára is komoly kihívást jelent. Egy távoli faluban Sardana és Andrean mindennapjai a végtelen hidegben zajlanak, ahol a napi teendők – például az állatok etetése vagy a fejés – a zord körülmények között sokkal nehezebbé válnak.
A tejtermelés kiemelt szerepet kap: a tisztaság és a higiénia elsődleges, mivel a megtermelt tej nemcsak a család, hanem az egész falu számára fontos élelmiszer és bevételi forrás. A tej mellett tojás, hús és egyéb tejtermékek is kikerülnek a farmról, igazodva az évszakos lehetőségekhez.
A hosszú, kemény telek miatt az állatok speciális gondoskodást igényelnek. A yakutiai marhák alkalmazkodtak a szélsőséges időjáráshoz, mégis fokozott óvatosság szükséges, például a tőgyek védelme vagy a borjak külön etetése olvadékkal. A munkát nehezíti, hogy a víz nem vezetékes, így a család naponta tesz meg utakat a befagyott tóhoz, vagy olvaszt havat a fiatalabb állatoknak.
Nemcsak a tehenek, hanem a kutyák és lovak is évszázadok alatt fejlesztették ki túlélési technikáikat. A lovak például képesek saját maguk előásni a hó alatti füvet. A gazdálkodók kreativitása mindenhol megmutatkozik: Andrean saját kezűleg építi a farm épületeit, és készít használati tárgyakat is.
Felmerül a kérdés, hogy miként képesek ezek a családok összetartani és boldogulni ilyen extrém viszonyok között, mik a mindennapi túlélés legfontosabb összetevői, és hogyan alakította a környezet generációkon át a helyiek életmódját.
