Az elmúlt időszakban ismét jelentős áremelkedéseket jelentettek be a nagy technológiai vállalatok, köztük a Microsoft is. Az Xbox konzolok árát augusztus 1-től drámai mértékben növelik, a legolcsóbb modell is több mint 200 dollárral kerül majd többe, mint megjelenésekor. Ezzel párhuzamosan bizonyos modelleket teljesen ki is vonnak a forgalomból.
A háttérben főként a memória- és tárhely-komponensek költségeinek drágulása áll, amelyeken a beszállítók – például a Micron – mesterségesen magasan tartják az árakat stratégiai megállapodások révén. Ez a folyamat az egész piacra kihat, hiszen az emelkedő árak nemcsak a konzolokat, hanem más kategóriákat és márkákat is érintenek, például az Apple termékeit.
Az Apple is hasonlóan jelentős áremeléseket eszközöl: a belépő szintű MacBookok több száz dollárral drágultak, a csúcskategóriás modellek árai lényegében megközelítik a luxustermékek kategóriáját. A helyzet elgondolkodtató kérdéseket vet fel arról, hogyan hat mindez a fogyasztói döntésekre, illetve mennyire változik át a játék- és technológiai piac szerkezete a következő években.
Felmerül a kérdés, hogy milyen stratégiai lépéseket választanak a konkurensek – például a Sony vagy a Nintendo – és hogy ezzel párhuzamosan elindul-e újabb áremelési hullám. Vajon a vásárlói igények, a komponensárak, illetve a szállítói viszonyok hogyan alakítják majd az elérhető eszközök kínálatát és az árakat az elkövetkező időszakban?
