Egyre több technológiai startup és védelmi óriásvállalat – mint például a Lockheed Martin – hisz abban, hogy a drónok jelentik a hadviselés jövőjét. Friscóban, Texasban a Shield AI bemutatta az X-Bat nevű, mesterséges intelligencia által irányított vadászgépét, amely pilóta nélkül, teljesen autonóm módon működik.
Az X-Bat fejlesztésének célja, hogy hosszú távokat tegyen meg, fegyverekkel legyen felszerelhető, és a világ bármely pontján bevethető legyen, ahol védelemre van szükség. Ez a repülőgép képes vertikális felszállásra és landolásra is, ami a hagyományos kifutópályáktól való függőséget hivatott kiküszöbölni – jelentősen megnövelve a hadműveletek rugalmasságát.
A Shield AI nem csak a drónfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, hanem a mesterséges intelligenciára is, amely az autonóm repülés kulcsát jelenti; a vállalat Hivemind nevű szoftverével például már F-16-osokat is irányítottak emberi pilóta nélkül. Az X-Bat fejlesztése során különös figyelmet kap a modellezés, a széltunnel-tesztek és az egyre elterjedtebb GPS-zavar elleni küzdelem.
A modern hadszíntereken – például Ukrajnában – a dróntechnológia gyors terjedése rengeteg kérdést vet fel a jövő hadviselésével kapcsolatban. Olcsóbbak, hatékonyabbak, és a pilóták hiánya mellett komoly stratégiai előnyt nyújtanak, ám ezek a változások etikai, biztonsági és technológiai kihívásokat is hoznak magukkal.
Az amerikai kormányzat, például az „Unleashing American Drone Dominance” elnöki rendelettel és a több száz millió dolláros támogatásokkal, segíti az ilyen rendszerek fejlesztését. Az AI-vezérelt fegyverrendszerek elterjedése azonban aggodalmat is kivált – mind a döntéshozatal autonómiája, mind a potenciális kockázatok miatt. Különösen fontos a kérdés: meddig engedhető, hogy egy mesterséges intelligencia morális döntéseket hozzon háborús helyzetekben?
