Az utóbbi években a Microsoft jelentősen szigorította a Windows operációs rendszerekre vonatkozó frissítési és hardverkövetelményeit. Nemrégiben, a Windows 10 támogatásának megszűnésével, emberek tízmilliói szembesültek azzal, hogy számítógépük többé már nem jogosult biztonsági frissítésekre, és az újabb verzióra való áttérés is akadályokba ütközik.
Felmerül a kérdés, mennyire indokoltak például a TPM 2.0 és processzor elvárások, amelyek sok, néhány éves gépet is elavulttá minősítenek. Vannak azonban felhasználók, akik képesek voltak megkerülni ezeket a korlátozásokat, de egyre nehezebb a frissítések telepítése. Eközben a Microsoft indoklása szerint a szigorúbb követelmények a biztonságot hivatottak garantálni, de ezek indokoltságát többen is megkérdőjelezik.
A vállalati ügyfelek hosszabb támogatási időszakot kapnak, emiatt különösen érzékelhető a fogyasztók és az intézmények közötti eltérés. Ezzel párhuzamosan a Microsoft egyre szorosabban összeköti szolgáltatásait, például a kötelező Microsoft-fiókkal vagy a felhőalapú biztonsági mentéssel, miközben a felhasználók körében nő az elégedetlenség a hirdetések, az adatvédelem és a funkciók miatt.
Alternatívaként felmerül a Linux operációs rendszerek használata, noha azok kompatibilitása a megszokott Windows-alkalmazásokkal korlátozottabb. A helyzet elgondolkodtató kérdéseket vet fel: vajon a szigorítások ösztönzik a hardvercserét, vagy inkább a felhasználói szabadság csorbulását eredményezik?
