A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 17 perc

Whitehead és a tudomány cél nélküli paradoxonja

Whitehead filozófiája újraértelmezi a tudomány és a tudat kapcsolatát: lehetséges-e céltudatosság nélkül tudományt művelni, és milyen szerepet játszik a lehetőség és a valóság viszonya a természettudományos világképben?

A beszélgetés kiindulópontja egy filozófiai paradoxon: hogyan lehetséges, hogy tudósok azzal a céllal dolgoznak, hogy bebizonyítsák, nincs céljuk vagy célratörő szándékuk? Ez a látszólagos ellentmondás kerül fókuszba Whitehead filozófiáján keresztül, aki szerint a tudatos ügynökség a józan ész alaptézise, tudományunk feltétele.

Az előadó Whitehead pszichológiájának és kozmológiájának alapjait magyarázza el: hogyan tekinti minden természetbeli rendszert, akár atomokat is, minimális ügynökséggel rendelkező organizmusnak, és hogyan kapcsolódik ez a kvantumfizika lehetőségelvűségéhez. Az anyagi világot nem független objektumok gyűjteményeként, hanem összefonódott kapcsolatok hálózataként írja le, ahol minden esemény a múlt élményéből és a jövő lehetőségeiből integrál új valóságot.

Felmerülnek olyan kérdések, amelyek a determinizmus, a szabad akarat, a kvantumfizika, illetve a múlt, a jelen és a jövő kapcsolatát boncolgatják. Olyan paradoxonok is szóba kerülnek, mint az, hogy van-e közös ‘most’-unk, illetve hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző események térben és időben, ha a fizikai valóságot nem önálló tárgyak, hanem kapcsolatok hozzák létre.

A videóban The Economist magazin bemutatása is helyet kap, kiemelve, hogy milyen sokrétűen, mélyen és tudományos igénnyel dolgozza fel a matematikai, fizikai és filozófiai témákat, valamint a friss tudományos felfedezéseket.