Japán gazdasága jelenleg komoly turbulenciát él át: a japán kormánykötvények eladási hullámának és a jen drasztikus gyengülésének vagyunk tanúi. Sok befektető aggódik a kormány fiskális ösztönzői és adócsökkentési tervei miatt, miközben a hosszú futamidejű kötvények hozama évtizedek óta nem látott magasságokba szökik.
Eközben azonban akadnak nyertesei is az eseményeknek. Az omahai központú Berkshire Hathaway jelentős részesedéseket birtokol Japán öt nagy kereskedőházában, amelyek árfolyama az utóbbi időszakban kilőtt. Az infláció elleni jegybanki intézkedések és a gyenge jen speciális előnyöket biztosítanak ezeknek a cégeknek, és így a befektetőiknek is.
Az elmúlt években Buffett vállalata ezekbe a cégekbe dollármilliárdokat fektetett, amiből jelentős nyereség és osztalékjövedelem származik. A dollárban realizált profithoz nagyban hozzájárul, hogy a vállalatok jövedelme is főképp külföldi devizákban keletkezik, miközben a beszámolók jenben történnek. Felvetődik a kérdés: hogyan képes egy amerikai befektető, mint Warren Buffett, profitálni az olyan válságokból, amelyek másokat súlyosan érintenek?
Egy további érdekes szempont a Berkshire Hathaway vezetőváltása. Warren Buffett hamarosan visszavonul vezérigazgatói posztjáról, és a piacok figyelmét most az új vezető, Greg Abel, és annak tervei kötik le. Vajon milyen irányba vezeti majd a vállalatot, és hogyan hat mindez a multinacionális portfólióra?
