Világszerte mintegy 1500 aktív vulkán létezik, amelyek többsége nyugodtan és békésen magasodik a táj fölé. Mégis, amikor kitörnek, óriási pusztítást képesek okozni, és több mint egymilliárd ember életét veszélyeztetik. A vulkánok előrejelzése már régóta foglalkoztatja a tudományt, hiszen csak a pontos riasztás mentheti meg a lakosságot az elemi csapástól.
A kutatók világszerte keresik azokat a nyomokat, amelyek a közelgő kitörésre utalhatnak: gázkibocsátási adatok, a földfelszín deformációja, hőmérséklet-változások és szeizmikus aktivitás mind részei ennek a bonyolult kirakós játéknak. Hawaiin a lassan folyó láva és az előre jelezhető kitörések kontrasztot alkotnak például az olaszországi Vezúviusszal, ahol a sűrű magma hirtelen, robbanásszerű kitöréseket is okozhat.
A modern technológia eszközei, mint például a távirányított robotok, infravörös spektrométerek, GPS mérések és műholdas radar-rendszerek, egyre több adatot szolgáltatnak a kutatóknak. Így sikerült már például sikeresen evakuálni tízezreket olyan helyeken, ahol hatalmas kitörés volt várható. Ugyanakkor a múltbéli tragikus tévedések, amikor a várható kitörés elmaradt vagy épp alábecsülték a veszélyt, továbbra is komoly dilemmákat vetnek fel a tudósok számára.
Különféle földrajzi helyszíneken – a hawaii vulkánoktól a kolumbiai Nevado del Ruizig, az európai Etna és Vezúvius mellett az izlandi tűzhányókig – a tudósok eltérő módszereket használnak, és folyamatosan fejlesztik a modelleket, hogy minél pontosabb előrejelzést adjanak. A kérdés azonban továbbra is adott: lehetséges lesz-e valaha teljes bizonyossággal megjósolni egy vulkán kitörését?
