Mi számít valójában a „legnagyobb” vulkánkitörésnek? A kérdésre adott válasz attól is függ, hogy mit értünk „nagy” alatt: a kitörések erejét, a kibocsátott láva vagy kőzet mennyiségét, netán az okozott halálesetek számát is figyelembe vehetjük. A tudományos nézőpontok eltérnek, így könnyen tíz különböző választ kaphatunk tíz vulkanológustól is.
A videó példákon keresztül mutatja be a közelmúlt és a földtörténet legnagyobb kitöréseit, kezdve a Mount Tambora 1815-ös katasztrófájától, melynek következményei világszinten éreztették hatásukat, egészen az ember előtti időkből származó gigászi szuperkitörésekig. Szó esik a VEI (Volcano Explosivity Index) skáláról, a viharos és lassabb, effuzív vulkáni események jellemzőiről, valamint arról is, hogyan mérjük, hasonlítjuk őket össze.
Különleges hangsúlyt kap a Toba szuperkitörés, amely genetikai szűk keresztmetszetet okozhatott az emberi populációban, bár a tudományos konszenzus ebben a témában még nem végleges. A nagyléptékű vulkanizmus globális klimatikus és evolúciós hatásait is tárgyalja az anyag.
Földtörténetünk legnagyobb vulkáni eseményein keresztül a videó rámutat, hogy voltak olyan idők, amikor egész ökoszisztémák tűntek el, és az élővilág fennmaradása forgott kockán. Izgalmas dilemmák és vitatott tudományos kérdések jelennek meg az egyes szuperkitörésekkel, földtani képződményekkel és klímaváltozási eseményekkel kapcsolatban is.
A bemutatott kitörések mellett a néző elgondolkozhat azon is, mennyire egyediek, ritkák vagy éppenséggel a bolygó életét alapjaiban átalakító események voltak ezek – és vajon mit fedezhetünk még fel a földtörténelem titkaiból.
